Gyümölcsöző Gyümölcsészet


« vissza

Gyümölcsöző gyümölcsészet




Hol tart a markóci Gyümölcsöző Gyümölcsészet program?

Az Ormánság Alapítvány markóci közösségi kerti termény földolgozója nagyon vontatottan kezdett épülni, de 2015. év végére már igazán tapasztalható eredményei is vannak. A Norvég Civil Támogatási Alap támogatásával kezdtük munkánkat. A pályázati programunkban vállalt „kiegészítő tevékenységeket” (gyümölcsnap, gyümölcsészeti találkozó, nyílt napok, képzések stb.) viszonylag könnyen teljesítettük. Nem vagyunk túlbuzgók a számítógéphasználatban, így a honlapunk elkészítése már évek óta húzódott. Az Ökotárs Alapítvány honlap elkészítésére vonatkozó elvárása kifejezetten előnyös volt, mert rákényszerített bennünket ezen nemszeretett munka elvégzésére is. Így tehát az Ormánság Alapítványnak van már honlapja (www.ormansagalapitvany.hu), bár még nem mindenben teljes.
Tartottunk attól, hogy a földolgozó előre elgondolt működési rendje sok ponton módosításra, finomításra fog szorulni. Valóban ez történt, és még nem fejeződött be, márcsak azért sem, mert a földolgozó működése még csak kísérleti jellegű. Egyelőre csak aszaltunk, valamint gyümölcs és zöldséglevet készítettünk, de már ebből is látható, hogy a gépek használatát csak egy emberre szabad bízni. Ebből viszont az is következik, hogy a géphasználatért „fizetni” kell. A fizetség a hőkezelt lé egy része, ami az eszközök működtetőjénél marad. A földolgozó amortizációjára, anyagköltségre és fejlesztésre mindenkitől hozzájárulást kérünk. A pénzügyi fönntarthatóság csak így valósítható meg.
Egyelőre csak arra vállalkozunk, hogy a földolgozás lehetőségét kihasználók csak a saját termékeiket és csak saját célra dolgozzák föl. A következő év egyik fontos feladata lesz az, hogy kidolgozzuk a földolgozott termékek értékesítésének jogszabályokhoz igazodó módját.
A kisléptékű földolgozás lehetőséget nyújt arra, hogy kísérletezzünk. Ki lehet próbálni a ritkább, szokatlanabb alapanyagok földolgozását is, és ki lehet próbálni különböző földolgozási módokat. Tervezzük pl. kökény lekvár készítését, amelynek során a kökény magját is szeretnénk hasznosítani. Többféle gyümölcsből próbálunk meg hidegen kikevert lekvárt készíteni (pl. húsos som, hecsedli, fekete ribiszke). Fontosnak tartjuk, hogy sok-sok alapanyagot és földolgozási módszert kipróbálva, találjuk meg a helynek megfelelő, jellemző termékeket, ami értékesítés esetén jó piaci esélyeket biztosítana.
Markóc, 2015. november 28.
Lantos Tamás





A Gyümölcsöző Gyümölcsészet projekt értékelése

Az Ormánság Alapítvány közösségi kerti termény földolgozó létesítésére szánta el magát, amelyhez a Norvég Civil Támogatási Alap támogatását élvezzük. Szívesen vállalt kötelezettségeink közé tartozik az, hogy a létesítés folyamatáról időnként tájékoztatást adjunk más szervezeteknek, többek között a Kárpát-medencei Gyümölcsészeti Hálózathoz tartozó érdeklődőknek is. Bár csak egy kisméretű földolgozóról van szó, mégis sok buktatón mentünk keresztül addig, míg az épület kialakítását és a felszerelés beszerzését megkezdhettük, és várhatóan további fontos tapasztalatokra is szert fogunk tenni. Kíváncsian várjuk például azt, hogy hogyan fogadja a környező falvak lakossága a földolgozás lehetőségét; vagy azt, hogy hogyan sikerül úgy megszervezni a földolgozást, hogy az valóban közösségi legyen, hogy milyen feltételeket kell szabnunk ahhoz, hogy gazdaságilag életképes legyen további támogatás nélkül is.

A buktatók egyik nagy csoportja a jogszabályokkal, engedélyeztetési eljárásokkal kapcsolatos. Kezdeti ügyetlenkedésekkel, hosszas utánajárással és a hatósági emberek segítő hozzáállásával tisztázni tudtuk, hogy – amennyiben magánemberek a saját termékeiket saját fogyasztásra dolgozzák föl – nem vonatkoznak a földolgozóra higiéniai szabályok, nem kell a működtetésre engedélyt sem kérni, csak bejelenteni az önkormányzatnál. Mivel az alapítvány pontosan ezt a tevékenységet szánta a földolgozónak, megszabadultunk a több elemében túlzó, esetleg fölösleges vagy életszerűtlen kötelezettségektől. Nem szabadultunk viszont meg az épület (valamikori pajta és istálló) fölújításának és átalakításának engedélyeztetésével járó bonyolult, drága és túlbürokratizált eljárásától.

Az építési engedélyéig eltelt hosszú idő miatt a vállalt határidőket természetesen nem tudtuk tartani, amely csak a pályázatkezelő Ökotárs Alapítány segítő és rugalmas hozzáállása miatt nem okozott gondot. Bár a földolgozó épülete még nincsen készen – hogy ne veszítsük el a már érő gyümölcsöket – elkezdtük a földolgozást az alapítvány irodájának egyik alkalmi konyhává minősített helyiségében. Kipróbáltuk a frissen beszerzett eszközeinket. Almalevet készítettünk – a módszer és az eszközök jól vizsgáztak. Korábban meggyet is aszaltunk a már meglévő ipari méretű aszalónkon, ott pedig a közös munka volt sikeres (az aszalóról már tudtuk, hogy alkalmas szerkezet). A kísérleti termékek készítése után fogjuk csak kidolgozni a földolgozó működési rendjét, amelyre sajnos nem találtunk sehol sem mintát. Valószínűleg sok-sok javítgatás, finomítás után fogjuk csak megtalálni a földolgozó használatának legkedvezőbb rendjét, hiszen úgy kell biztosítani a pénzügy és technikai fönntarthatóságot, hogy az ne szegje lakosság kedvét a használatában. Figyelembe kell venni azt a fontos tényt, hogy a földolgozót nem a lakosság egyértelmű igényének kielégítésére hozzuk létre, hanem azért, hogy ez az igény kialakuljon, és – visszahatva az önellátó gazdálkodási vertikum előző elemeire – ösztönözze a gyümölcsfák ültetését, és a zöldségtermesztést.

A kerti termény földolgozóval egyszerre több célt szeretnénk elérni: egészségmegőrzés egészségesebb táplálkozással; az önellátó gazdálkodás fokozódásával családi megtakarítások; közös munkákkal a közösség megerősödése. Minden érdeklődőnek szívesen átadjuk tapasztalatainkat arról, hogy egy földolgozó el tudja-e látni ezeket a feladatokat, hogy mire kell vigyázni a létrehozásakor és üzemeltetésekor, hogy hogyan kell megküzdeni a hivatali bürokráciával, hogy milyen eszközöket célszerű beszerezni és hogyan lehet a lakosokat óvatosan becserkészni a terményföldolgozás gondolatával.

Markóc, 2015. augusztus

A Gyümölcsöző Gyümölcsészet eddigi tevékenységének értékelése az Ormánság Munkacsoport tagjaival ([font=Calibri, sans-serif]Összefoglalás)[/font]
Az Ormánság Munkacsoport szokásos megbeszélései között ez a találkozó három szempontból is különleges volt. Egyrészt az elméleti megbeszélést összekötöttük a témához kapcsolódó munkával, másrészt markóc lakosságát is bevontuk a közös tevékenység segítségével, harmadrészt nem előre néztünk (tervezés), hanem hátrafelé (az elmúlt időszak értékelése).
A közös munka madárodúk készítése volt, amelybe Markóc apraja-nagyja részt vett. Közülük (a markóciak közül) azonban csak nagyon kevesen vettek részt az odúkészítést követő megbeszélésen is.
Az értékelés újból és újból fölvetette elvi jellegű kérdések tisztázását, így legtöbb időnk erre ment el. Elvi kérdések átgondolása nélkül azonban nem tudtunk volna tovább jutni.
A célcsoport kérdése volt a legkritikusabb. Eredeti terveink szerint a falusi társadalom legszegényebb rétege számára nyújtana lehetőséget a gyümölcs és zöldség földolgozása, elsősorban a saját célra előállított termékek általi megtakarítással. Eddigi tapasztalataink szerint azonban nem ez a réteg érdeklődik elsősorban, hanem a falusi középréteg. Ennek oka részben az, hogy a földolgozásnak ára is van (önköltség, amit ki kell fizetni), részben pedig a merev táplálkozási-fogyasztási szokások, amelybe nagyon nehezen lehet bepréselni a földolgozott termékeket. Az igény tehát elsősorban a középréteg részéről merül föl. Ez stratégiaváltásra kényszerít bennünket, amely szerint nem bánjuk, ha a földolgozót elsősorban a középréteg veszi igénybe, a legszegényebb rétegek bevonását pedig hosszabb távra, fokozatosan tervezzük. A jogszabályoknak való megfelelés volt a második kritikus pont. Ha nem önellátást szolgáló földolgozást terveztünk volna, komoly nehézséget okozott volna a jogszabályok betartása. Így is számos nehézség adódik, amelyek leküzdéséhez ugyancsak stratégiai jellegű döntés szükséges: jogszabálykövető módon nagyon visszafogjuk a földolgozó lehetőségeit, és veszélyeztetjük pénzügyi fönntarthatóságát, vagy megengedünk némi lazaságot e téren. Ehhez azt az elvi problémát kellet alaposan végiggondolni, hogy lehetünk-e engedetlenek, a helyi közösség nevében a „kevésbé jelentős” jogszabályok követése helyett teret engedhetünk-e az ésszerűségnek és a vidék érdekeinek? A határidők csúszása, a fő gyümölcsszezon egy részének elszalasztása már a fenti probléma következménye. E problémát tudomásul vettük, de nem szántunk túl sok időt az értelmezésére és elemzésére. A következtetések között máris megjelent az az igény, hogy a földolgozó kapacitását bővíteni kell, különösen a gyümölcslé préselést, mert arra van a legnagyobb igény. Ez is elvi kérdést vetett föl: a méret kérdését. Kell-e, szabad-e folytonosan növekedni, vagy meg kell maradni a kis méretnél. Végül az az elvi álláspont kristályosodott ki, hogy nem szabad túl nagyra növekedni. Sokkal nagyobb hatása lehet annak, ha több kis földolgozó működik hálózatszerűen, amelyek egy-egy falucsoport (1500-200 lakos) igényét elégítik ki, mintha kevés, de nagy földolgozó működne az Ormánságban. Kisebb bővítés azonban szükséges lenne, különösen egy újabb gyümölcsprés beszerzése.
Markóc, 2015. június. Lantos Tamás



Gyümölcsészeti munkák
Gyümölcsészeti munkák
Gyümölcsészeti munkák


« vissza