Gyümölcsöző Gyümölcsészet


« vissza

Gyümölcsöző Gyümölcsészet projekt tapasztalatai

\"Gyümölcsöző Gyümölcsészet\" projekt tapasztalatai
Gyümölcsöző Gyümölcsészet, Az Ormánság Alapítvány projektje és tapasztalatai
Végéhez közeledik a Gyümölcsöző Gyümölcsészet projekt, amelynek költségeire NCTA forrásból kaptunk támogatást. A gyümölcsészeti programunk – amely a projekttől eltérően hosszútávú, sok évre szóló terv – ezzel eljutott csaknem a végső szakaszába, a gyümölcsös termékekeinek feldolgozásához. Ez a végső szakasz a „Gyümölcsöző gyümölcsészet” projekt, amelynek lényege a földolgozás feltételeinek biztosítása, és több kiegészítő tevékenység is tartozik hozzá. Legnehezebb mindig az indulás: a rendszer kiépítésének és a beruházásoknak az időszaka. Ennek eddigi tapasztalatait foglaljuk össze, de a további időszakok tapasztalatainak közrebocsátását is tervezzük. Bízunk abban, hogy lesznek, akik hasznát veszik kudarcainknak és eredményeinknek.
A program szándéka
Sokféle szemlélettel, sokféle módon és sokféle céllal lehet gyümölcsészettel foglalkozni. Az Ormánság Alapítvány elsődleges célja immár 25 éve az, hogy megteremtse a lakossági gyümölcsészet feltételeit, hogy növelje a gyümölcsészet szerepét a helyi emberek megélhetésében, és egyúttal a környezet javulásában. Az alapítvány képviselőinek meggyőződése, hogy a gyümölcsészet egy jelentős vidékfejlesztési és közösségszervező erő, amely segítheti akár az elszegényedett falusi családok megélhetését, akár a falusi „középréteg” jövedelemszerzését családi léptékű gazdálkodásukkal. „Mellékhatásában” pedig javítja a tájak mozaikos szerkezetét, az ökológiai rendszerek sokféleségét, általában a tájak szépségét, a gazdálkodási feltételeket.
Ugyanakkor nem tartjuk jövőbe mutató iránynak a nagyüzemi iparszerű gyümölcstermesztést annak környezet és egészség károsító hatása, energia pazarlása, a helyi a társadalmi egyenlőtlenség növelése miatt. Ennek megfelelően a program az alacsony jövedelmű családok és a falusi középréteg önellátásának és családi keretek között végzett gazdálkodásának erősítését szolgálja a „természetszerű gyümölcsészet” eszközével.
Magyarországon a kiskerti, önellátást és a fölösleg értékesítését szolgáló gyümölcstermesztés nagyon visszaesett, a kertekből a régi illetve tájfajta gyümölcsök számottevő része eltűnt. Mind a múltból visszamaradt, mind az új gyümölcsösök általában a gyümölcsészeti tevékenységeknek (a termelési vertikumnak) csak egy kis részét végzik, míg a többi, hiányzó tevékenységeket vásárolt szolgáltatásokkal pótolják. A gyümölcsfa oltványokat pl. nem maguk szaporítják, hanem faiskolákból szerzik be; a gyümölcsökből lényerő üzemekben készíttetik a gyümölcslevet; a helyben előállítható anyagokat (komposzt, növényvédőszer stb.) boltban vásárolják meg; sok esetben a metszést szakemberekkel végeztetik el stb.
A gyümölcsészet azonban akkor lehet igazán eredményes, ha annak teljes vertikumát a gyümölcsész (család) végzi a gyümölcsfa alanyok vetőmagjának és az oltóvesszők begyűjtésétől kezdve a közvetlen fogyasztásra alkalmas termék előállításáig. A Gyümölcsöző Gyümölcsészet projekt egy közösségi gyümölcsföldolgozóval a gyümölcsészet minden, a földolgozást megelőző tevékenységének ösztönzését szolgálja. Ha megvan a gyümölcs fogyasztásra vagy értékesítésre alkalmas földolgozási lehetősége, akkor minden megelőző tevékenység nagyobb biztonsággal végezhető, nagyobb értelmet nyer.
A Gyümölcsöző Gyümölcsészet projekt előzményei
A hosszú, 23 éves megelőző szakaszban az alapítvány a gyümölcstermesztésben szerzett jártasságot, és azt végzi:
  • 24 éve gondoz egy 2,4 hektáros védett hagyományos gyümölcsöst
  • faiskolában szaporítja az Ormánság értékesebb gyümölcsfajtáit, és az oltványokat helyben terjeszti
  • föltérképezi, dokumentálja, gyűjti és szaporítja az ormánsági tájfajtákat
  • gyümölcsészeti képzéseket szervez
  • kiadványokban népszerűsíti a tájfajtákat és a természetszerű (alkalmazkodó) gyümölcsészeti módszert
  • aktív a Kárpát-medencei Gyümölcsészeti Hálózatban
  • ú.n. kaláka munkák szervezésével segíti a gyümölcsészetbe kezdő gazdálkodókat
A fölsorolt tevékenységek nyújtják azt az alapot, amelynek végeredménye a gyümölcs termék. A sok fáradozással előállított gyümölcsnek azonban meghatározó része fölhasználatlan marad, vagy tönkremegy. Ezért vált szükségessé a földolgozás, amellyel a folyamat még csak az önellátás esetében válik teljessé. A megélhetéshez szükséges jövedelem szerzéséhez még közvetlen, helyi piaci értékesítésről is gondoskodni kell, amivel lezárulna a gyümölcsészet teljes folyamata.

A Gyümölcsöző Gyümölcsészet projekt fő tevékenységei
  • Kerti termékek földolgozására alkalmas közösségi épület kialakítása egy markóci falusi pajta és istálló átalakításával
  • Földolgozó berendezések beszerzése és működésbe helyezése
  • „Kiegészítő” tevékenységek: kommunikáció, képzések, gyümölcsészeti napok és gyümölcsészeti találkozók szervezése, együttműködések kezdeményezése

  • Tapasztalatok
    A gyümölcs előállításánál is nehézséget okoz a – sok esetben vidékellenes – jogszabályokhoz való igazodás, és az esetleges költségek előteremtése. A földolgozásnál azonban hirtelen óriássá nőttek ezek a problémák. A hatóság eleve feltételezi, hogy a földolgozott termékek piacra kerülnek, holott a természetszerű, kisléptékű gyümölcsészet esetében a saját fogyasztás van előtérben. Végül is kiderült, hogy a szigorú higiéniai előírásokat (HACCP) nem kell betartani, a földolgozót még csak engedélyeztetni sem kell, csak bejelenteni, ha abban mindenki a saját termékét, saját fogyasztásra dolgozza föl. A mi közösségi gyümölcsföldolgozónk éppen ezt a célt szolgálja. Gondoskodnunk kell azonban arról, hogy a megépített infrastruktúra alkalmassá tehető legyen az eladásra szánt termékek földolgozására is. A földolgozó épületét ezért úgy terveztük, hogy legalább a jogszerű kistermelői földolgozáshoz továbbfejleszthető legyen.
    Az épület fölújításához pályázatból szereztük a pénzt. Erre adott lehetőséget az NCTA az Ökotárs Alapítvány kezelésében. Mind a pályázat megírása, mind a bonyolítása (beleértve az elszámolást is) – más pályázatokhoz képest – egyszerű volt. Az Ökotárs Alapítvány jóindulatú, segítőkész és rugalmas volt. Ennek ellenére nehézségünk adódott mind a határidők, mind a költségvetés betartásában. Az első évben nem tudtuk a gyümölcs érési idejéhez igazítani a földolgozó építését, így az első évben kénytelenek voltunk az alapítványi iroda egyik helyiségében, illetve az alapítvány vezetőjének kertjében beindítani a földolgozást. Már ebben az időszakban is hasznos tapasztalatokra tettünk szert.
    Jó elkerülni a túlzott adminisztratív terheket, a földolgozásnál azonban önként kellett vállalnunk a nyilvántartást, amely egyrészt az esetleges ellenőrzésekhez, másrészt a magunk számára végzett kimutatásokhoz szükséges.
    Készítettünk egy táblázatot egyelőre csak a gyümölcslé készítéséhez, amelyben a fejléc a következő volt:
    Név (termelő)
    Dátum
    Gyümölcs félesége (nem, faj, fajta)
    Lé mennyisége (l)
    Prése-lések száma
    Göngyöleg
    Egyéb
    Minden termelővel egy nyilatkozatot is kitöltettünk, a földolgozó védelme érdekében, az alábbiak szerint:


    Nyilatkozat
    Név:
    Állandó lakhely:
    Alulírott ……………………….………………… (állandó lakhely:…………………….……………………………)
    nyilatkozom az alábbiakról:
    A markóci Kerti Termény Földolgozóban a saját terményemet saját fogyasztásomra dolgozom föl.
    A földolgozás feltételeit és szabályait ismerem és elfogadom.
    A földolgozással kapcsolatos adatok:
    Termény típusa (pl. alma, sárgarépa):
    Nyers termény mennyisége: (kg)
    A földolgozás tervezett végterméke (pl. hőkezelt gyümölcslé 3 l-es zacskóban, hőkezelés nélküli gyümölcslé stb.):

    Markóc, …………………………………
    Aláírás
    Írtunk egy átmeneti helyzetre vonatkozó szabályzatot is, amelyet szinte egyik termelő sem olvasott el, így szóban kellett elmondani.

    A Markóci Kerti Termény Földolgozó előzetes működési szabályzata

    Az Ormánság Alapítvány közösségi kerti termény földolgozót épít az irodájához tartozó istálló és pajta átalakításával (Markóc, Fő u. 14.). A földolgozó a helyi gyümölcstermesztés fejlődését szeretné elősegíteni az érintett lakosság számára nyújtott kedvezményes szolgáltatásaival. Már a 2015. évben, az épület elkészülése előtt a környék lakóinak lehetővé teszi – egyelőre csak – gyümölcslé készítését. Mind a földolgozás technikai, mind szervezési-szabályozási része a kipróbálás időszakában van, így az alábbi szabályzat csak erre az évre vonatkozik.
    [ol]
  • A földolgozóban jelenleg gyümölcslé készítése történhet.
  • Bármilyen munkavégzés csak az Ormánság Alapítvány képviselőinek előzetes beleegyezésével végezhető. Képviselők és elérhetőségek: Lantos Tamás (tel: 20-3472686) és Gedő Ibolya (tel: 30-3898345); személyesen 7967 Markóc, Fő u. 10.
  • A földolgozó kapacitása korlátozott, így előfordulhat, hogy nem tud minden igényt kielégíteni.
  • A szolgáltatások Markóc, Drávafok, Bogdása és Drávakeresztúr lakosságára terjednek ki; lakosonként legfeljebb 20 l lé készítése lehetséges (1 fős háztartás esetén 30 l).
  • A gépeket (daráló, prés, hőkezelő) csak az arra kijelölt emberek használhatják.
  • Minden igénybe vevő – előre elkészített űrlapon – írásban nyilatkozik arról, hogy saját terményeit saját fölhasználásra dolgozza föl (a gépek kezelőjének közreműködésével), a földolgozás feltételeit ismeri és elfogadja, illetve arról, hogy milyen gyümölcsöt, milyen mennyiségben, milyen végtermékké dolgoz föl.
  • Mind a nyers, mind a földolgozott termékek tárolását az igénybevevő végzi.
  • Csak tisztára mosott termények földolgozása lehetséges. A nyers termékek földolgozásra való előkészítését az igénylő végzi.
  • A préselt lé hőkezelése – műszaki okok miatt – csak 30 l fölött lehetséges. . Tartósítás nélküli lé előállításakor a legkisebb mennyiség 15 liter.
  • 3 l-es és 5 l-es zacskót a földolgozás helyszínén beszerzési áron, a készlet erejéig biztosítunk. Hőkezelés nélküli préselésnél edényt a szolgáltatás igénybevevője hoz.
    [/ol] A földolgozás rendjéhez tartozik az, hogy minden, a földolgozással kapcsolatos tevékenységet a termelő végez el (segítséggel, ha hív), de a gépeket – azok védelme érdekében – csak egy erre a feladatra kijelölt ember üzemeltetheti. Ideális esetben egyszerre több termelő is dolgozik, a földolgozó helységében, így kellemesebb a munka, tanulhatnak egymástól, és végső soron megindul egy közösség szerveződése. (A legértékesebb, legstabilabb közösségek a közös munkával jöhetnek létre, minden tudatos szervezés nélkül.)
    A földolgozás kiadásokkal jár (rezsi, göngyöleg, anyagok, személyi kifizetés, karbantartások és javítások, fejlesztések), amit az alapítvány nem tud vállalni. A termelőnek tehát hozzá kell járulnia ezekhez a kiadásokhoz. Becslésünk szerint a gyümölcslé-nyerés önköltsége alig kevesebb, mint a vállalkozásként üzemeltetett gyümölcslé üzemek. A nagyobb fajlagos költség valószínűleg a kisüzemi méretből adódik. A lényerés piaci és önköltségi ára közötti kicsi különbség ellenére nagy az igény a földolgozó használatára, hiszen kis különbség is számít, és a környező települések lakói számára szinte helyben van. Ugyanakkor azt is tapasztaltuk, hogy éppen azok az ún. mélyszegénységben élők nem vették igénybe nagy számmal a szolgáltatásainkat, akik erre a legjobban rászorultak volna.
    A lé nyerésére a hálózati víz nyomását kihasználó hidroprést használunk. Már az első hónapokban kiderült, hogy ez nagyon vízpazarló módszer, ezért folyamatban van a prés átalakítása levegő nyomására, amelyhez egy kompresszort kell még beszerezni. Szerencsére ez nem túl drága.
    A földolgozó épületének műszaki tervében sok kisebb, de összességében elég bosszantó, és költségnövelő hiba, illetve fölösleges elemek voltak. A tanulság az, hogy ha nem látunk mindent tisztán egy bonyolult épületterven, akkor a tervezővel magyaráztassuk el, és indokoltassuk meg, hogy mit miért tervezett. Kulcskérdésnek bizonyult a műszaki ellenőr személye, aki nagyon sokat segített az árajánlatok kérésétől kezdve végig az építkezés bonyolításán.
    A lényerés szűk keresztmetszete a hőkezelés. Túl lassú a lé fölmelegedése a kívánt (általában) 85 C fokra, így célszerű vagy egy gyorsabb eszközt beszerezni (illetve csináltatni), vagy párhuzamosan két hőkezelőt használni.
    Az aszalásról szereztünk még tapasztalatokat. Egy nagykapacitású, fatüzeléses, hőcserével működő aszalónk van. Évek óta használjuk aszalásra, és nagyon bevált. Jellemzően több család együtt aszal, mert olyan sok gyümölcs fér el egyszerre benne, hogy csak így gazdaságos a kazán fűtése. A gyümölcs előkészítésének közös munkája igen kellemes, jó hangulatú munkaalkalmakat jelentett.
    Sokat segített számunkra az, hogy mielőtt a projektet megkezdtük volna, sok hasonló földolgozót végig látogattunk. Általában nagyos segítőkészek voltak, de volt elutasításban is részünk. Az Ormánság Alapítvány a hasonló tevékenységet tervezők számára kérésre minden további információt megad, és jó szívvel fogadja az érdeklődőket a földolgozó helyszínén, Markócon.



    « vissza